NAD T787 7.1 High End házimozi erősítő

NAD T787 7.1 High End házimozi erősítő Katt rá a felnagyításhoz
Ár:
1.299.900 Ft
890.000 Ft (700.787 Ft + ÁFA)
Kedvezmény: 409.900 Ft
Gyártó: NAD
NAD T787 7.1 házimozi erősítő
Menny.:darab
Leírás és Paraméterek

NAD T787 7.1 házimozi erősítő

7.1 csatornás hálózatképes AV rádióerősítő KH/URH RDS rádióvevővel, 3D, 1080p/24 támogatással. 7 x 120 W/8 ohm, 7.1 csatornás bemenet, 2. zóna kimenet. 2 transzformátor. 25,2 kg.

A róla készült magyar tesztet pedig ide kattintva olvashatja el.

A megadott ár egyetlen bontott példányra vonatkozik, mely makulátlan állapotban, az összes tartozékával együtt, 2 év garanciával várja új szerető gazdáját. (Nem is olyan nehéz őt megszeretni)

Tesztelje nálunk! Élje át azt az érzést, amire titkon mindig is vágyott.

Nem szokásom egymás után ugyan attól a gyártótól tesztkészüléket kapni, és írni is róla, de ez most más. Ráadásul ennek még jobban is örülök, mint a nagyobb testvérének. Na, ilyen sem volt még, és valószínűleg nem is lesz.

 


     Történt ugyanis, hogy a nemrég megírt NAD T187 processzor + T977 végfok teszt után felhívtam az Aida Audio Kft, aki a NAD hazai importőri feladatait látja el, hogy számlázza le nekünk a tesztkészüléket, mivel az megtalálta a gazdáját. Ez már Önmagában is egy remek hír lenne, de nem is ez volt a lényeg. Nem titkoltan a Master szériára fájt a fogam. Ehelyett a NAD csúcs AV erősítőjét, a T-787-es erősítővel leptek meg.

Bevallom, nem jöttem tőle izgalomba, de gondoltam arra az időszakra, még meg nem jelennek azok a középkategóriás modellek, melyekről érdemes beszámolni, eltöltünk együtt pár hetet. Mármint otthon, nálam.

 

A következő rendelésemmel együtt le is küldték. Látszik, hogy a telefonbeszélgetésünk alatt fogalmam sem volt, hogy mit küldenek le. A doboza hatalmas. Nagyobb, mint a T977-es végerősítőé, mivel maga a készülék is magasabb annál.

Gondoltam arrébb tolom, mivel épp útban volt. Nem sikerült elsőre.. Ez azért már kíváncsivá tett, így kibontottam. Nem volt könnyű kiemelnem a dobozából, ugyanis tömege meghaladja a 25kg-ot, még dobozostól 29,2kg-ot nyom.

      Hatalmas készülék. (Méretei: 435 x 197 x 438mm) Ahogy megláttam, rögtön szimpatikussá vált számomra. A T-187-es processzor esetlen formája után, ez kissé nyers, paraszti erőt sugall. Arányai végett sokkal impozánsabb, így még tetszetősnek is nevezném. Akármilyen polcra nem is lehet elhelyezni, hisz mélysége ezt nem teszi lehetővé. A mi állványunkon is jócskán túlnyúlik. Az alatta elhelyezkedő Onkyo TX-NR838-as erősítő szinte elvész, pedig az sem kis darab. Többek közt ezért sem hoztam magammal haza. Nem szerettem volna, ha tönkreteszi nekem a gipszkartonból épített TV állványomat, meg persze egy ilyen értékű készüléket nem is mer az ember csak úgy ide oda cipelni, mert ha megsérül, akkor a család több éves pénzügyi tervét húzná keresztbe.

A tesztidőszak alatt be is igazolódott a félelmem. Az 1cm! vastag edzett üveglap összetört ugyanis alatta. Még az a szerencse, hogy a pár centivel alatta levő TX-NR838-as Onkyo-ra fel tudott feküdni, így sem az Onkyo, sem a NAD nem esett le, vagy sérült meg. Nagy szerencse. Szóval aki egy ilyen készüléket vásárol, az alkudjon már bele az árba egy normális hifi állványt, ami biztosan kibírja ezt a súlyt.

Ismerkedjünk akkor meg vele szépen sorban. Kezdve az előlapjánál:

 

     Mint említettem, ebben a méretben egészen arányosnak nevezhető, mely brutális külsőt eredményez neki. Előlapja teljes egészében fémből készült, ami megfelel a kategóriájának elvárásainak. Kezelőszervei hasonlatosak a T-187-es processzoráéhoz, vagyis bal oldalt a bekapcsológomb, a négy irányú kezelőszerv, a rádió eltárolására és törlésére elhelyezett gombok kerültek. Alul ugyancsak ezen az oldalon a fejhallgató kimenet, az A/B hangfal kimenet választó található. Utóbbi igencsak ritkának számít a házimozi erősítőknél. Előnyét rögtön ,megtaláltam, amikor is a két mélysugárzó hangerejét kellett összelőnöm. Egyszerűen kikapcsoltam a hangfal kimenetet, így csak a sub jelet hallgatva pillanatok műve volt az egész.

     A méretes, fehér színű megvilágítással, illetve kijelzéssel rendelkező megjelenítő kiválóan olvasható, köszönhetően a méretes betűinek. Alatta a rádió, hangszín, és hangzáskép választó gombokat találjuk.

     A kijelzőtől jobbra a bemenetválasztó, és a hangerő szabályzó helyezkedik el, mely szinte tükörképe a bal oldalnak. Ugyancsak jobb alul helyezkedik el egy fedél alatt az előlapi bemenet. (Ez alatt HDMI, SVHS, RCA, és mikrofon bemenetet találhatunk. Fedele szépen síkban fut az előlappal. Precízen megtervezett, és kivitelezett az egész.

 

     Megfordítva egy abszolút felsőkategóriás erősítő rajzolódik ki, rengeteg ki és bemenet mellett igényes hangfalcsatlakozók találhatók. Számszerűsítsük hát őket.

     A legfontosabb, és a legtöbbet használt bemenet manapság már a HDMI. Ebből 6+1db 1.4-es verziószámú bemenetet találunk rajta, még kimenetből 2db-ot. Optikai, és koaxiális digitális bemenetből 3-3-at találunk rajta. Mindkettőhöz tartozik egy-egy kimenet is.

     Analóg hangbemenetekből 6 pár sztereó és egy 7.1 direkt bemenetet találunk rajta. Ehhez tartozik a két pár sztereó RCA kimenet, és az elmaradhatatlan 7.2 kimenet is, ha esetleg valaki processzornak használná.

     Az analóg videó kimenetet sem hanyagolták el. Kompozit, és SVHS bemenetekből 2-2 db-ot lelhetünk fel, mely 1-1 kimenettel párosul.

Komponens videó csatlakozóból  három be, és egy kimenet helyeztek el rajta.

     12V-os trigger vezérlőből (3,5mm-es Jack csatlakozó aljzattal) 3db-ot találunk, de eggyel vezérelhetjük magát az erősítőt is.

A vezérlésre nagyon odafigyeltek a NAD mérnökei. Itt több ponton támadtak, és ezek egyáltalán nem nevezhetők kis támadásnak. Ezek mindent vittek, itt nem beszélhetünk keserű szájízről.

Adott a világ egyik legjobb erősítő távirányítója.

 

Nem elég, hogy világítós, mindezt csak akkor teszi, ha sötét van (Beépített sötétség érzékelő található benne) még egy mozgásérzékelővel is ellátták, így nem csupán gombnyomásra, hanem már egy pici mozdításra is világítani kezd. Elég csak a kanapéra csapni sötétben ahhoz, hogy az azon található távirányító megvillanjon. Ezáltal segít annak megtalálásában.

 

Aki a 7 csatornás végfokot nem feltétlenül mind mozizásra "pazarolná" el, (holott arra való) az a második zóna vezérléséhez kap egy külön erre a célra dedikált kisebb távirányítót is.

A fő távirányítóról persze még nem ért véget az óda.

     Igazán méretesre sikerült, melynek tömegét a 4db ceruzaelem garantálja. De nem csupán a kényelmes kezelése miatt szeretem. Egyértelmű rajta a ki-bekapcsoló gomb, a bemenetválasztó gombok, az egyes funkció vezérlések parancsai, de a hangerő gombjai is. Igen, ezt tudják még sokan mások is, de ennek van két különleges képessége azon túl, hogy tanítható.

     A legizgalmasabb funkciója talán az alul található három két funkciós gomb. Segítségükkel ugyanis szabadon belenyúlhatunk +/- 6dB erejéig a center, a háttér, illetve a mélysugárzó hangerejének szintjébe. Mindezt büntetlenül, hisz az alap hangerő beállítási szintet ez nem befolyásolja. Az mindig ugyan azon az értéken marad. Mi ettől tudunk eltérni. Visszaállítani az eredeti állapotot pedig rendkívül egyszerű, hisz elegendő ezeknek a gomboknak segítségével mindent 0 értékre állítani. Segítségükkel minden egyes filmet a saját ízlésvilágunkra szabhatunk. Példás.

     Mikor azt hinné az ember, hogy itt véget is ért a felsorolást, téved. A java csak most jön. Vezérelhetjük az erősítőt az RS-232-es porton keresztül is, de a mai modern kori elvárásoknak megfelelően egy kiegészítő modul segítségével wifi-n, és vezetékes LAN hálózaton  keresztül is vezérelhetjük egy Apple termékkel. Ezt a kiegészítő modult a NAD iTach Flex-nek nevezte el. Ezt a modult pedig a NAD A/V Remote alkalmazással vezérelhetjük. (Ez ingyenesen letölthető az iTunes-ból)

 

 NAD AV Remote alkalmazás

     A távirányítók rövid kitérője után, a processzort megfordítva látható az a sok okosság, mely miatt a T-187-es értéktartó lehet. Itt konkrétan az MDC névre keresztelt moduláris felépítésre gondolok, hisz az egyes panelek cserélhetők.

 

 

MDC modulok

     A HDMI panel cseréjével 4K-s videók kezelése is megoldódni látszik, illetve akár még a Dolby Atmos, vagy társai is. Friss információim szerint a Master széria már most is upgradelhető a Dolby legújabb hangzásdekódolásával. Én személy szerint megvárnám ezzel a DTS X-et is, csak utána frissítenék rá, már ha egy ilyen készüléknél ez felmerül.

     Az XLR csatlakozásokat leszámítva nem lehet okunk a panaszra HDMI bemenetből összesen 7db-ot kapunk (6db-ot a hátulján, egyet az előlapon), melyek 1.4-as szabvánnyal bírnak, így a 3D nem akadály nekik. A HDMI-n keresztül elérhető a legtöbb ismert HD hang is. (Dolby True HD, Dolby Digital Plus, DTS-HD Master, vagy az alacsonyabb bitrátájú Dolby Digital, vagy DTS hangsáv.

     Aki még rendelkezik analóg videó kimenettel rendelkező készülékkel, az sem fog csalódni. SVHS, komponens, és kompozit videó bemenetek is találhatók ugyanis még szép számmal rajta. A rajtuk beérkező alacsonyabb felbontású videó jeleket az elérhető legmagasabb felbontásúvá képes felskálázni. (Full HD) Ezt a képet végül a 2 HDMI kimenetét felhasználva a vetítőnkre, és/vagy a televízió készülékünkre juttathatjuk.

Ami a hangbemeneteket illeti:

      Digitális bemenetekből három optikai, és három koaxiális bemenet áll a rendelkezésünkre, melyek mindegyikéhez jár egy-egy kimenet is. Analóg bemenetből 6 pár található a hátulján, de ami érdekesebb, az a zóna kimenetek. Azok ugyanis további 3 különálló helység ellátását teszik lehetővé különböző forrásokkal.

     Az erősítőben nem egy, hanem mindjárt kettő méretes holmgren toroid trafó található. Az egyik a sztereó zenehallgatáskor teljesít szolgálatot, még a nagyobbik a házimozi végfokjait szolgálja ki. A transzformátorok egyben egy hálózati kondicionálást is végeznek, így a kimenő feszültség, és az áramerősség is mindvégig stabil marad. A készenléti áramfelvételét, mint minden NAD terméknek, ennek is már az új európai normáknak megfelelően, 0,5W-ra mérsékelték.

     A kimenő teljesítményre sem lehet panasz. Tudni kell, hogy ezek az értékek a valóságnak megfelelnek, nem úgy mint sok esetben a consumer gyártók ismert modelljeinél.

Sztereó, vagyis két csatornás módban 8 Ω ellenállás mellett: 150W

IHF dinamikus csúcsteljesítmény két csatornás módban 8 Ω ellenállás mellett: 230W

IHF dinamikus csúcsteljesítmény két csatornás módban 4 Ω ellenállás mellett: 320W

Házimozi módban 7 csatornán mérve: 7 x 120W

Teljes harmonikus torzítás (THD): <0.08%

     A NAD PowerDrive kapcsolása révén az alacsony impedanciájú hangszórókat is stabilan kezeli, teljesítménye mindvégig egyenletes marad, ami a nyugodt, kiegyensúlyozott hang alapja.

     Mivel ekkora teljesítmény már nem gyerekjáték, ezért a mérnökök egy úgynevezett Soft Clipping védelemmel látták el. A Soft Clipping funkció torzítás esetén leszabályoz, így sem a hangfalaink, sem fülünk nem károsodik.

     Nem csupán ez az egy védelem található a készülékben, hisz az alapvető probléma, mint a túlmelegedés, rövid-zár, vagy tápegység hiba esetén szintúgy megvédi magát.

     Hűtése alapvetően passzív, de a készülék alján találunk 6db! aktív hűtést biztosító kisebb ventilátort is, mely az esetleges túlmelegedés esetén aktiválódik. Ez csak extrém teljesítmény esetén fordul elő, így a halk zenehallgatást ez biztosan nem befolyásolja. 

     Beüzemeltem.

     Hangfalaknak a már jól bejáratott Sonus Faber Toy szettjét választottam. Tudtam, hogy azért ez nem fogja majd maradéktalanul kiszolgálni az erősítő képességeit , mégis, a sztereó hallgatózás pozitív eredményeként jó ötletnek tűnt.

      Az összeköttetéseket az Inakustik Referenze sorozatú tápkábelére, hangszóró vezetékeire, és HDMI kábeleire bíztam, tehát ahogy kell, megadtam a módját.

Bekapcsolását követően egy letisztult, szürkés hátterű menürendszer fogadott, ami egy az egyben megegyezik a T187-es processzoréval.

       Kezelése hasonlatos a felsőkategóriás készülékekéhez, vagyis nem az ENTER gombbal lehet belépni a menüpontokba, és megváltoztatni azok beállításait, hanem a jobbra nyíllal, míg visszalépni pedig a balra mutató nyíllal lehetséges. Ezt megszokni igazán percek kérdése.

     Most külön nem mennék át minden menüponton, hisz ez trivialitás. Természetesen ugyanúgy átnevezhetőek a bemenetek, és az egyes jelforrások is a különböző bemenetkehez rendelhetők. A hangszórók mérete, és keresztezési frekvenciája külön-külön állítható, ahogy az egyes hangerő szintek is.

      A HDMI CEC vezérlés is adott, így a kommunikációval sem volt probléma az egyes készülékek közt. Külső jel érkezése esetén rendre át is váltott az erősítő arra a bemenetre, melyre a CEC (ki hogy hívja képes készülék csatlakozott.

     A hang beállítását a beépített Audyssey rendszerre bíztam. Sokat nem szoktam várni tőle, hisz az Audyssey Pro-t leszámítva talán a leggyengébb mérési eredményeket mutatja fel ez a fajta rendszer. Az épp most nálam lévő Denon AVR-X2200-as középkategóriás erősítő is ugyanezt az Audyssey MultEQ XT automatikus szobaakusztika mérési és korrekciós rendszert használja, és az ugyan ebben a térben sem hozott megnyugtató eredményt. Mégis, a T187-es processzorban való működése után bizakodó lettem. Reménykedtem a NAD szakértelmében, hogy ezúttal is időben, és ami a legfontosabb, jókor csapnak az Audyssey mérnökök kezére, hisz tudnak azért ők, ha akarnak.

     Mint az kiderült az eddigi írásaimból, az Audyssey rendszert alapból nem nagyon szeretem, mert azon kívül, hogy a legtöbbször csupán megemeli, és elszínezi a magas tartományt, nem minden esetben használható. Az esélyt viszont mindig megadtam neki, és azokat a dolgokat, amiket használni lehetett felhasználtam, ami látszólagos badarság volt, azt pedig felülbíráltam. Nem lehetetlen vele jó hangot elérni, de meg kell dolgozni érte. Ezt ajánlom minden Audyssey rendszerrel rendelkező erősítő tulajdonosának, hogy ne minden esetben fogadja el azokat az értékeket amit a rendszer felajánl, ha az nem tetszik neki.

     A kalibrálást követően viszont ezúttal is szinte tökéletes hangot kaptunk. Ellenőrizve a beállításokat észrevettem, hogy ezúttal is alapból kikapcsolta az Audyssey Dynamic Volume-t, és a Dynamic eq-t. Az Audyssey értéknél itt is a NAD felirat szerepelt mint a processzornál, ami bennem már jó emlékeket ébresztett.

     Na de beszéljünk itt is erről a fontos eseményről. A NAD-nak sikerült azt elérni, hogy a gyártó által favorizált hangzásképet helyezzék előtérbe az Audyssey cég sajátja helyett. A NAD nagyon profin viselkedett. Kihasználta az Audyssey szakértelmét és tapasztalatát, majd ötvözte azt saját karakterével.

     Az eredmény ideális körülmények közt épp annyi javulást hoz, mint amennyit elvárunk tőle. Letisztultabb hangkép, nyugodtabb, kifinomultabb, és precízebb frekvencia átvitel, ezáltal több részlet, pontosabb térábrázolás.

     A jelszinteket (hangerő szint) szinte dB pontosan állította be(1-1dB-t finomítottam csupán rajta.), így hozta el a hangmérnök által megálmodott hangzást a bemutatótermünkbe.

     Míg a processzornál kissé azért belenyúltam a vágási/keresztezési frekvenciákba, addig itt még azt sem kellett. A frontokat például 70Hz-en vágta. Hiába állítottam lejjebb, vagy feljebb, csak rontani tudtam rajta. Ugyan ez volt a helyzet a hátterekkel, és a centerrel. Azokat kicsit feljebb vágta, ami érthető, hisz azok elég apró darabok.

      Roppant profinak nevezhető egyébként a jelszint kezelése. Amint egy decibellel elállítjuk a mérés eredményeket, azt Ő rögtön becsillagozza nekünk. Alul pedig a becsillagozott részt megmagyarázva jelzi, hogy az Audyssey értékektől tértünk el. Amint elérjük/visszaállítjuk az általa beállított értékeket, a csillagozás eltűnik.

Ezektől az értékektől térhetünk el büntetlenül a távirányító alsó sorában található gombok segítségével.

Hang:

     A rendszerrel elsőnek két csatornán ismerkedtünk, vagyis sztereóztunk vele egy kicsit. Egy hibát/furcsaságot jegyeznék itt meg. A sztereó beállítás egyenértékű a házimozi beállításokkal, vagyis amennyiben a hangfalakat kis méretűnek állítottuk be, akkor sztereó módban is működteti a mélysugárzóinkat. A Cambridge Audio erősítőknél a sztereó gomb megnyomásával a távvezérlőn kiválasztható volt, hogy teljes értékű hangfalakként kezelje őket, vagy kicsikként, mélysugárzóval. Itt ilyen opció nincs, vagy nem találtam meg. Megjegyzem sok esetben tetszett jobban mélysugárzóval a hangja, mivel sokkal kiegyensúlyozottabb lett, mélyebbre ment a nagyobb membránoknak köszönhetően. Még nagy hangfalakként erőtől duzzadóan hajtotta meg bármelyik nagy hangfalunkat.

      A felhasznált hangfalszettek nemzetisége vegyes volt. Németországot az Elac BS244-es képviselte, Angliát a KEF XQ és Q sorozata, Olaszországot a Sonus Faber Toy szériája, Dániát a DALI Ikon 6 MKII hangfala, még az USA-t a Klipsch R-28F hangfala képviselte. Próbáltunk minél színesebb hangzásvilágú hangfalakkal megmérettetni.

     Ami igazán tetszett neki, az az Elac, a Sonus Faber, és a Dali. A három közül én a Sonus Faberrel vinném haza. A Toy magassugárzója, és mediterrán hangja igazán stílusfüggetlen, így a zenehallgatást vele folytattuk. A pengetős hangszerektől az ének hangig minden tetszett rajta. A Toy Tower álló hangfalként már képes masszív, ütős mélyekre is. Természetesen mérete végett olyan 30-35m2 neki a határ, de ezt nálunk nem lépi át, így a NAD vígan cibálta azt. A T787-esben megvan az a jó tulajdonság, hogy képes megfogni a hangszóró membránokat, mivel ereje nem csak arra alkalmas, hogy kifelé mozdítsa a hangszórót, hanem arra is, hogy azt visszahúzza. Ezzel még pontosabb, kontrollált, elmosódásoktól mentes részletgazdagabb hangot kapunk.

     Több zenei stílust végighallgatva rajta elbizonytalanodtunk, hogy ki, melyiket is vinné haza. A Marantz 11S1 sztereó erősítőjét, vagy a NAD T787 csúcs házimozi erősítőjét zenehallgatásra. Bevallom, ez a fajta levegős hang, engem is lenyűgözött. Itt már tényleg igazi sztereó erősítő hangról beszélhetünk, és nem arról, hogy a házimozi erősítők zenei téren mennyit fejlődtek. Ez persze ettől még igaz, de legtöbbjük még így sem ér fel egy 100eFt körüli sztereó erősítő hangjával.

     A NAD T787-es viszont abszolút felső kategóriás erősítő, és nem csak a házimozi erősítők közt. Bátran demózom sztereóban is. Nem egy hangfalpárt sikerült már értékesíteni a hangja segítségével, amikor is nem volt idő megvárni, még a Marantz bemelegszik (Ő ugyanis igényli ezt).

    A T787 meglepően erőteljes, éterien tiszta, nagyon kifinomult hangzással varázsolja el hallgatóját. Középtartománya hasonlóan érett, mint a processzor - végfok esetében, de mégsem annyira unalmas. Nagy hangerőn sem bírtuk kihozni a sodrából, bár bulizni már illik bekapcsolni hozzá a subokat is. 

A zene valódi értékeire ad bepillantást, amikor mind mélységében, mind magasságában leköveti a színpadon történteket. Az énekes mellett az egyes hangszerek is kihallhatók, pozíciójuk behatárolható.

Tényleg egy csoda, amit zenei téren nyújt, de hát ez tényleg csak egy a felhasználási módjai közül, mivel a házimozi erősítő feladata elsősorban a sokcsatornás hang precíz visszaadása.

Nos, ebben sem fog csalódni majd a tulajdonosa.

     A T187-T977-es páros számomra túlságosan unalmas volt. Hiába volt életszerű,  nekem már túl száraznak bizonyult. Lehet, hogy ez színesebb, de mégis emészthetőbb a legtöbb ember számára. Nem csak én, de rajtam kívül mindenki így gondolja, aki hallotta őket. Az elő végfok azoknak lehet jó választás, aki már évek óta legalább egy ilyen szintű/minőségű erősítőt használ, és meg is vannak a megfelelő méretű, és minőségű hangfalai. Végül is így lelte meg a gazdáját az elő végfok páros is. A tulajdonos úgy 5 éve használta ennek az erősítőnek az elődmodelljét, de ugye az még HD hangokat nem tudott, ahogy 3D képet sem kezelt, ráadásul a bemérő rendszer sem működött.

     A vásárlás úgy zajlott, hogy ő letette a készülék árát, majd elvitte egy hétvégére, és abban maradtunk, ha nem nyerné el a tetszését, akkor hétfőn visszahozza nekem. Eltelt a hétvége, és hétfőn már a titkárnője hívott a számlázással kapcsolatban. Még aznap felhívtam ügyfelem, hogy kicsit beszéljünk, a tapasztalatairól.

Az első hülye kérdésem az volt hozzá: Hogy tetszik? A válasz ennél egyértelműbb nem is lehetett volna.

Azt mondta nekem: "Tibi. Ha nem lenne jobb, akkor visszavittem volna neked..."

Azért sikerült ennél mélyebben is belemennünk a témába. Ő is jelezte, hogy az AVR után kevesebb a mélyhangja, pedig ő erősebbre még többre számított. Persze rögtön hozzátette, hogy egyáltalán  nem gyenge, ezt így nem állítaná, hisz beállítva a rendszert igencsak nagy dinamikát ért el vele. A zenei hangján lepődött meg a legjobban, vagyis a BD lemezen lévő HD hangsávval rendelkező koncertjein, mivel ezt így a régi erősítőjén sosem hallhatta. Méltatta a bemérőrendszerét is, melybe ős is csak kis mértékben, saját ízlése miatt nyúlt bele.

     Szóval mi ezek szerint még nem tartunk itt. Mi még igényeljük az izgalmasabb, élvezetesebb hangzást. Persze olyan lehengerlően, és magabiztosan, mint egy Onkyo ez sosem fog szólni. A NAD T787-es erősítőt hallgatva fülünk sosem fárad el. Napokig lehet hallgatni a hangját. Ha kell, persze mellbe vág, de mégsem a rombolós részek miatt kedveljük. A mindennapokban random mód kapcsolhatunk be rajta filmeket, és azokban szintén csukott szemmel választhatunk jeleneteket.

     A térhangja egyáltalán nem moziszerű, inkább valóságos. A hátsó hangszórókat úgy viszi le mélyben, hogy nem érezni a hátsó subwooferek hiányát, vagyis csak alig. Hangja varázslatoson nyílt, tiszta, és természetes, részletes. Nem tupírozza fel a dolgokat, és nem is emeli ki azokat. Az ember feje sem forog filmnézés közben. Az az érzésünk őt hallgatva, hogy igen, megérkeztünk. A természet hangjainak felismerése egy újfajta élménnyel kápráztat el bennünket, hisz a valóság mindig életszerű. (pl egy élethű állat vagy jármű hangja a szobában elég megdöbbentő tud lenni. Talán kevésbé van ránk hatással egy hörgő V8-as motor, ha abban van valami filmszerű túlzás, mint élőben.)

     A dinamikája is egészen elképesztő. Azoknál az erősítőknél, ahol egy EQ-val emeltek rá a hatás kedvéért a mélyhangokra, azoknál sok esetben pár zenei koncertnél ürességet lehet érezni, mivel egyes feszesebb frekvenciák/hangok a háttérbe szorulnak. Egy lineáris rendszer esetében ezek a hangok is előtérbe kerülnek, így még pontosabb, gyorsabb, ütősebb hangokat kaphatunk. Ez egy lövés, vagy egy dobütés esetén jól jöhet. Persze ehhez bizony erő kell. Még a kis, és középkategóriás erősítők ezt technikai csalásokkal érik el, addig a NAD képes erre nyers erőből is. Itt jön ki az előnye az 1kW feletti tápegységnek.

     Mivel itt nem kölcsönöznek különösebb színes karaktert az erősítőnek, ezért nem ajánlható egyértelműen olyan embereknek, akik közép, közép-felső kategóriás erősítőkön szocializálódtak.

Mondanék egy arányszámot. Szinte az összes ügyfelünknek demóztuk ezt, és az épp alatta lévő Onkyo TX-NR838-as erősítőjét. Az ok egyszerű: Teljesen más karakter a két erősítő, és így könnyű volt eldönteni, hogy milyen irányba is mozduljunk el. Érdekes, de minden ember azzal jön, hogy 50-50%-ban szeretne filmet, és zenét hallgatni. Sőt, a zene talán még fontosabb is számára. A gyakorlatban mégis 10-ből 8-an az Onkyo hangzását kedvelik jobban, és a zenei tartalmával is megelégszenek. Na akkor erről ennyit. Az emberek többségénél csak szöveg a minőség, meg hogy "szépen szóljon". A gyakorlatban ők teljesen  ki szeretnék zárni a valóságot. Pusztán szórakozni szeretnének, és azt a rendszert választják, ami a legnagyobb hatást gyakorolja rájuk. Ezt pedig tiszteletben kell tartani.

     Persze ha csak zenei részekkel demóznánk, úgy az összes többi erősítő eladhatatlanná válna mellette. Még jó, hogy a különböző gyártóknak különböző hangzásviláguk van, így mindenki saját ízlésének megfelelően választhat erősítőt magának.

     Az egyetlen bizonyító értéket az emberek számára, a zenei koncertek, vagy a sztereó jelenti, ahol könnyű megmagyarázni, hogy ami valóságos zenén, az valóságos mozin is. Fordítva ugye nem feltétlenül igaz.

Érdemes tehát minőségi zenei műfajokat hallgatni rajta, hisz nem csak sztereóban, hanem BD lemezen is rengeteg csodálatos felvétel található. 

Ismételten Andrea Bocelli szokásos Vivere Live in Tuscany albumára került hát a sor.

 

     A hangsáv LPCM Multichannel. A processzor-végfok esetében itt elbizonytalanodtunk, hogy melyiket is választanánk, de a T787 esetében már nem merült fel ilyen kérdés. Ez az a műfaj, és minőség, ami ezt az erősítőt eladja/kihozza előnyeit. Ennyire finoman szellősnek, és könnyednek házimozi erősítőt még nem hallottunk. Nem úgy könnyed, mint pl egy régebbi Denon, aki a könnyedsége közben a lendületes részeket is tönkre teszi, hanem épp csak annyira, hogy az ember beleélje magát, majd végül aztán az erőteljes részek magával ragadják. (Nem véletlenül használtam a régebbi szót, mivel ez a véleményem azért idén módosulni látszik. Csak a példa képen hoztam fel)

     Az ember bizony libabőrös lesz tőle. Itt bármilyen összevetésben nyertesként tud kijönni. Több ügyfelünk is kéri időnként, hogy had hallgathassa még egyszer meg, még akkor is, ha tudja, sosem lehet ilyen rendszere. Ők csupán át szeretnék még egyszer élni azt a hatást, amit elsőre gyakorolt rájuk. A hatás pedig újra, és újra ugyanaz marad, tehát a varázs nem vész el.

Nem véletlenül tartja sok neves külföldi szaklap etalonnak a NAD hangját.

     Ha már a külföldi szaklapoknál járunk. A NAD T-787-est sok elismert, és neves szakújságíró referencia készülékként említi. Egyetlen kivételt találtam, de tőlük igazából nem is vártam mást. A What Hifi ugyanis köztudottan más irányból közelít. Ők a látványosabb csillogósabb hangzást kedvelik. Mint az imént levezettem, nincs ezzel sem baj, hisz attól függ, hogy ki min szocializálódott... Főleg a kényelmi szolgáltatások hiányát kifogásolták, de ez ez ebben a kategóriában megszokott.

      Részben biztos igazuk van, részben pedig azért észre kellett volna venni, hogy mennyi valóban használható, és értékes tulajdonsága is van ennek a készüléknek. Nos, mivel ez prémium kategóriás csúcskészülék, ami nem egy Denon, Yamaha, Pioneer, vagy Onkyo készülékekkel kíván versengeni, így ez nem nagy csoda. Az Ő valódi ellenfelei az Arcam, Rotel, Anthem, Primare, McIntosh, amiknél jóval egyszerűbb a kezelhetősége, de mégis sokszor okosabb. Volt szerencsém pár hasonló készülékhez, amik árai mind meghaladták a NAD T787 árát, mégis nem ritkán fagytak le, mellékeltek használhatatlan távvezérlőket, bonyolult, beállíthatatlan menürendszert, stb... Nem is tudom, hogy egyes gyártók tudatosan nézik-e analfabétának a tehetősebb embereket, vagy pusztán csak bénák. A piacuk így is megvan, és ebbe a körben igencsak helye van a T787-es készüléknek!

Mindenki másért szeret egy-egy készüléket, így a vélemények változhatnak. A What Hifi-ét már ismerjük, ahogy a többi szaklapét is. Én inkább az utóbbi táborhoz csapódnék egy ilyen teszt alkalmával. Ízlésekben mindig is lesznek eltérések, amit szintén nem érdemes hitbéli meggyőződésként kezelni.

Amit én szerettem rajta:

- Ez az első Audyssey rendszer, mely végre úgy működött, ahogy annak kellene. Nagy piros pont érte.

- Még mindig a legjobban vezérelhető erősítő a maga egyszerű módján. Ideértem a menürendszerét, és a távirányítóját.

- Időtálló, fejleszthető gép az MDC moduláris felépítésének köszönhetően

- Végül, de nem utolsó sorban a hangja miatt, pedig ez lenne a legfontosabb, hisz ez mégis csak egy erősítő. Biztos vagyok benne, hogy ez még rengeteg boldog órát fog szerezni a tulajdonosának

Amit kritizálnék rajta:

- Itt részben kiállnék a What Hifi újságírója mellett. Persze ez nem csak a NAD, de az összes prémium gyártóra igaz. Ennyi pénzért ugyanis valóban beleférhetett volna egy USB bemenet, melyről WAV, vagy FLAC zenéket játszhatna le a tulajdonosa. Tudom, és a gyakorlatban is tapasztalom, hogy erre egy komolyabb hálózati eszközt használnak az emberek. Alternatívaként felszerelhették volna mondjuk egy Bluetooth-szal, hisz a tehetősebb emberek is szeretik a High-Tech, mégis egyszerű dolgokat, meg persze az értékesítését is megkönnyítené.
Technikai paramétereit itt olvashatja el.

Köszönöm a felajánlást a NAD hivatalos magyarországi importőrének, az Aida Audio Kft-nek.

A NAD márka (eredetileg mozaikszó, a New Acoustic Dimension szavakból) 1972-ben alakult, audio veteránok, gyártók, kereskedők, forgalmazók csoportjából. Az elsődleges cél az volt, hogy a már akkor rendkívül túl hypolt és marketingelt készülékek helyett egy letisztult, minimalista de kiváló hangú márka szülessen. A megalkotók valami jobbat szerettek volna a tömegtermelt termékek helyett. Elsődlegesen jól használható, könnyen kezelhető készülékek gyártása volt a fő szempont. Ennek kapcsán három alappillérre építkeztek, melyek a következőek voltak:

Teljesítmény

Az audio technikában fontos, hogy a bemenő jel és a kimenő jel a lehető legjobban hasonlítson egymásra, ne sérüljön, ne torzuljon, a fázisa és linearitása megmaradjon. Ez a legfontosabb szempont melyet a NAD készülékek tervezésénél a NAD mérnökei alapul vesznek. Ez a folyamat rendkívül összetett. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, igen magasra kell tenni a mércét, és csak olyan alkatrészek kerülhetnek felhasználásra, melyek magas színvonalúak és alkalmasak arra, hogy a jelalakot ne változtassák. Mindez hatalmas figyelmet és magasan képzett szakembereket követel a tervezés, gyártás során, hogy a készülékek ne csak jól szóljanak, hanem tartósak és ízig-vérig kiválóak legyenek.

Ez garantálja, hogy a NAD készülékei igen magas nívóval készülnek, a lehető legjobb, leg életszerűbb hang reprodukció érdekében.

 

Érték

A NAD készülékeket nem a divati irányzatok szerint készítik. Fontos megemlíteni, hogy a NAD azoknak az embereknek gyárt készülékeket, akik tartós, kiváló hangminőségű készülékekre vágynak, és nem az a legfontosabb számukra, hogy az erősítő külső megjelenése mennyire gyönyörű. Egyszerű a helyzet…a design nem mehet a hang rovására! 
Fontos, hogy a leendő vásárló tisztában legyen azzal, hogy a NAD a tervezés során elsősorban arra invesztálja a pénzt, hogy a lehető legjobb hangot készítse el az adott árkategóriában. Fontos a meghallgatás, mely az esztétikum mellett talán a legfontosabb, hiszen ez dönti el az egyéni ízlés alapján, hogy a készülék alkalmas lesz-e a későbbi sok-sok éves együttélésre. A NAD-nál reméljük, hogy az ügyfeleink értékelik a sok-sok munkaórát és azt, hogy egy olyan készüléket vihetnek haza, mely az általános trendekhez képest valós és értékálló bel tartalommal és minőségi hanggal párosul.
 

Egyszerűség

A komplexitás a jó hang ellensége az Audio termékek között. Minél komolyabb egy adott áramköri fokozat, az annál több problémát vet fel, és a végeredmény is igen nagy százalékban rosszabb. A jelút legrövidebb módja az egyszerűség. A rövid jel utakon a lehető legkevesebb jelalak torzulás keletkezik, mely garantálja a lehető legtermészetesebb hangot. A NAD kiemelt figyelmet szentel a lehető legrövidebb jel utak használatának, így minden készülék a lehető legjobb formáját hozza.

Mindent összevetve ahhoz, hogy otthonunkban minőségi zenehallgatásban legyen részünk, nem elegendő a hangsávokat rögzítő mikrofon – visszahallgatáskor létszükségletűek az olyan komponensek, melyek annyira életszerűen reprodukálják az eredeti előadást, hogy a felvétel helyszínén érezzük magunkat. Hogy ezt a szintet el lehessen érni, nem csak a letisztult külső, de a hasonlóan egyszerű, minél rövidebb jelúttal rendelkező belső áramkörök is fontosak, ettől lesz hiteles hangzása és kifogástalan teljesítménye egy audio berendezésnek – ez a feltétel jellemez minden egyes NAD elektronikát, a belépőszinttől egészen a Master szériáig.
 

További képek
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét


Megjegyzés: A HTML-kód használata nem engedélyezett!
Értékelés: Rossz Kitűnő

Hasonló termékek

Gyártó: Marantz
Szállítási idő 1-3 munkanap
899.990 Ft
Gyártó: Onkyo
Szállítási idő 1-3 munkanap
869.990 Ft
Gyártó: Pioneer
Szállítási idő 1-3 munkanap
869.900 Ft 699.900 Ft
Facebook
Blog

Perfektaudio

Névnapok

Ma 2017. március 29., Auguszta napja van.

Holnap Zalán napja lesz.

Kosár
0 árucikk
Shox motoros ruházat
Árukereső.hu Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz